Pozitív pszichológia

Pozitív pszichológia
(Martin Seligman, 1998)

A pozitív pszichológia 1998-ban vált a pszichológia egyik új ágává. A pozitív pszichológiai megközelítés válaszként jelent meg a második világháború óta uralkodó, domináns orvosi és klinikai pszichológiai modellre. 

Ez a „betegség” modell főleg : 

• diszfunkciókra, patológiákra, betegségekre, és ezeknek a problémáknak a megoldására fókuszált. 

A pozitív megközelítés ellenben: 

• a szociális és egyéni jólét, az önmegvalósítás, és a boldogság   kérdéseit hangsúlyozza, és a pozitív humán erőket (pl. optimizmus, bátorság, igazság) és erényeket tárja fel, amelyekkel ezek a célok elérhetőek. 

A pozitív pszichológia 3 területre összpontosít:
  – a pozitív érzelmek,
  – a pozitív magatartások és képességek, valamint
  – a pozitív elvek alapján működő intézmények tanulmányozására.

Figyelmüket a betegségek, a beteg psziché gyógyítása helyett arra irányítják, hogy megértsék, mitől vagyunk egészségesek, milyen környezeti és belső feltételek megteremtése, megőrzése mellett kerülhetjük el a pesszimizmust, depressziót, motivációnk elvesztését és végül a betegségeket. 

A következő kérdésekkel, területekkel foglalkozik:

• Hogyan tudunk tartalmasabb, boldogabb életet élni és lehetünk-e  tartósan boldogabbak? A pozitív pszichológia ugyanakkor világosan megkülönbözteti a hedonista, kellemes “aranyéletet” a testi-lelki-szellemi jóllétet (wellbeing) eredményező értelmes, jó élettől.  
• Miként érhetjük el , hogy a teljesítőképességünk maximumán éljünk és hogy megtapasztaljuk az áramlat (flow) élményeket?
• Előtérbe kerül a tehetséggondozás. 
• A preventív feladatok ellátását elsősorban az emberi erősségek, és a megfelelő életmódot elősegítő pozitív érzelmek, személyiségjegyek feltárásával, és ezek alapján intervenciók kidolgozásával igyekszik elérni. ( VIA  Values in Action,  Classification of Strengths az erősségek egyik fajta taxonómiáját nyújtja)

 

A kutatások  során számos humán erősséget, protektiv faktort és fejlődési potenciált azonosítottak, amelyek a boldog iskolai élet és a megfelelő fejlődés egy fontos alapjául szolgálhat. Az erények 6 osztályát azonosították ( alap erények), 24 mérhető, személyiségre jellemző erősségből kiindulva: 

1. Erény: BÖLCSESSÉG

 A bölcsesség megnyilvánulásának hat különböző formáját mutatjuk be az alábbiakban a fejlődés legalapvetőbb formájától (kíváncsiság) a legérettebbig (rálátás).

Erősségek: 

• Kíváncsiság / érdeklődés a világ iránt.
• A tanulás szeretete. 
• Eredetiség
• Ítélőképesség
• Szociális intelligencia 
• Rálátás

2. Erény:BÁTORSÁG

 

A bátorságot alkotó erősségek az akaraterő széles körű gyakorlását foglalják magukban kívánatos, ám bizonytalan kimenetelű célokkal kapcsolatban. Csupán azok a cselekvések tekinthetőek a bátorság megnyilvánulásának, amelyeket nagy nehézségek árán viszünk véghez. 

Erősségek: 

 

• Merészség
• Kitartás
• Hitelesség

3. Erény:  IGAZSÁGOSSÁG

Az erősségeknek ez a csoportja elsősorban társadalmi tevékenységek terén nyilvánul meg. A kétszemélyes helyzeteken túlmutatva, a nagyobb csoportokkal (család, közösség, nemzet vagy akár az egész világ) való kapcsolatainkat befolyásolják.

Erősségek: 

 

• Közösségiség/Csapatmunka
• Becsületesség
• Vezetői képesség

 

 

4. Erény: EMBERSÉGESSÉG

Az alábbi erősségek más személyekkel (barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal és idegenekkel) való pozitív viszonyulásunkban mutatkoznak meg.

Erősségek: 

• Kedvesség
• Szeretet

5. Erény: MÉRTÉKLETESSÉG

A mértékletesség lényege vágyaink és kívánságaink megfelelő és visszafogott érvényesítése. A mérték érzékelése és megtartása az ősi keleti és nyugati kultúra által is nagyra értékelt erény.

Erősségek: 

• Önkontroll
• Megfontoltság 
• Alázatosság, szerénység

6. Erény: TRANSZCENDENCIA

 

A transzcendencia egy, minket, személyeket meghaladó, állandóbb dologgal kapcsol össze bennünket: másokkal, a jövővel, a fejlődéssel, az istenivel, a világmindenséggel. 

Erősségek:

• Fogékonyság a szépre
• Lelkesedés 
• Játékosság és humor
• Megbocsátás
• Hála
• Remény
• Optimizmus
• Spiritualitás